Tovább enyhül Debrecen forgalmi terhelése

A tervek szerint, a II. ütem megvalósításával folytatódik a 4-es főút
Debrecent elkerülő szakaszának megépítése, az átmenő tranzitforgalom
hamarosan nem terheli tovább a belvárost. Az utat várhatóan 2011 második
félévében adják át a forgalomnak. A beruházás kivitelezésére 11
milliárd forint áll rendelkezésre, aminek nagyobb része európai uniós
támogatás.

A Debrecent elkerülő út I. üteme
2006-ban készült el a 4., 33. és 35. számú főutak között. Ezzel azonban
nem valósult meg teljes egészében a várost elkerülő út, hiszen a
tranzitforgalom továbbra is a 4. számú főút debreceni átkelési szakaszán
bonyolódik le. Az út kapacitása azonban véges, a környezetterhelés
minden határértéket meghalad.
A debreceni elkerülő II. ütemében a 35.
és a 4. számú főút közötti szakaszt építik meg. A munka ősz óta zajlik,
s mára húsz százalékban be is fejeződött. Az út külön szintben
keresztezi a Debrecen–Tiszalök vasútvonalat, és két szintbeni csomópont
is készül közvilágítással ellátva.

Az építéshez kapcsolódva egy sor környezetvédelmi
beruházást is elvégeznek. Csaknem 2 kilométer hosszon zajvédő fal, több
mint 13,5 kilométer hosszon vadvédő kerítés, illetve mintegy 7
kilométeren madárvédő fal és egy vadátjáró épül. 1400 fát és több mint
60 ezer cserjét telepítenek.

A humuszolás a teljes 11,9 kilométeres, kétszer egy
sávos szakaszon megtörtént, a közműveket kiváltották és védelembe
helyezték. Jelenleg a földmunkák és a pályaszerkezeti munkák folynak,
emellett az összes műtárgy megépítése elkezdődött. A tervek szerint az
új elkerülő szakaszt 2011 második felében adják át a közlekedőknek.
„Az
elkerülő út teljessé válásával Debrecen belvárosa felszabadul az átmenő
forgalom alól, jelentősen javul a városban élők életminősége. A helyben
lakók és az átutazók gyorsabban, biztonságosabban közlekedhetnek a 4.
számú főúton – mondta Loppert Dániel, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra
Fejlesztő (NIF) Zrt. kommunikációs vezetője.

A NIF Zrt. nyílt közbeszerzési pályázaton a COLAS Építő Zrt.-t választotta ki kivitelezőnek.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai
Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg. A
beruházás kivitelezésére a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) keretén
belül csaknem bruttó 11 milliárd forint áll rendelkezésre, aminek 15
százaléka hazai forrás, 85 százalékát pedig az ERFA fedezi.