Európai vasút épül Budapest és Székesfehérvár között
Korszerűsítik a páneurópai V. közlekedési korridor részét képező, Budapest-Kelenföld és Székesfehérvár közötti vasútvonalat. A fejlesztés magában foglalja a vasúti infrastruktúra fejlesztését, a kapacitás és a biztonság növelését. A felújítást követően a szakasz megfelel majd a modern közlekedési rendszerekkel szemben támasztott európai követelményeknek. A korszerűsítés pénzügyi hátterét döntően az Európai Unió biztosítja.
A Budapest–Székesfehérvár vasútvonalszakasz a Transzeurópai Közlekedési Hálózatok V. folyosójának részét képezi, Magyarország második legforgalmasabb vasútvonala (naponta több mint 100 vonat közlekedik irányonként). Ez a vonal viseli a Boba és Budapest közötti nemzetközi forgalmat is. Kimagasló utasforgalmat bonyolít a nyári időszakban Budapestről és részben Kelet-Magyarországról, ezen a vonalon lehet megközelíteni ugyanis a Velencei-tavat és a Balaton teljes üdülőövezetét. A vasútvonal jelenleg sem a tengelyterhelés, sem a vonatok megengedett hosszúsága, sem a vonatbefolyásoló rendszer szempontjából nem felel meg a modern közlekedési rendszerekkel szemben támasztott európai követelményeknek.
Az 1980-as évek elején óránként 120 kilométeres sebességre átépített pálya a karbantartás hiánya és a nagy forgalom miatt rendkívül rossz állapotba került, jelentős hosszon 40-60-80 km/órás korlátozás van érvényben. Ezek a korlátozások, már a menetrendbe is beépültek (58 perc – 1 óra 25 perc a menetidő), ennek ellenére nem ritkák a 30 perces késések. Az állomások átépítése az 1980-as évek elején nem történt meg teljes körűen, széles peronok akkor sem épültek, a minél nagyobb tehervonati tárolókapacitás kialakítása volt a cél. Az állomások rendkívül balesetveszélyesek.
A korszerűsítés során átépítik és óránként 160 kilométeres sebességre is alkalmassá teszik Kelenföld és Tárnok, illetve Tárnok és Székesfehérvár között a meglévő pályákat, ennek érdekében telepítik az ETCS L2 vonatbefolyásoló biztonsági rendszert. Ugyancsak részben felújítják Budapest-Kelenföld állomást, a vonalon lévő biztosítóberendezéseket, továbbá felújítják a villamos és távközlő rendszert.
A kijelölt állomásokon biztosítják a 750 méter hasznos vágányhosszt. Akadálymentesítik az állomásokat, valamint a hiányzó 20 kilométeres szakaszon a kapacitáshiány megszüntetése érdekében második vágányt építenek ki.
A beruházó Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. szabályszerű közbeszerzési pályázaton választotta, illetve választja ki a kivitelezőket. A projekt a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként valósul meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával. A támogatás összege valamivel több mint bruttó 119 milliárd forint, ebből 15 százalék az operatív programon belüli hazai forrás, 85 százalék pedig uniós támogatás.