Online konferencián mutatták be a Budapest-Varsó/Bécs nagysebességű vasút magyarországi szakaszára vonatkozó megvalósíthatósági tanulmány eredményeit
A NIF Zrt. tájékoztató céllal, online konferenciát rendezett, hogy az érintett települési, megyei önkormányzatok képviselői és a szakmai szervezetek betekintést nyerjenek a nagysebességű vasúti (NSV) fejlesztés hátterébe, hazai szakaszának műszaki és megvalósíthatósági paramétereibe.
Magyarország Kormánya megbízásából 2021-ben elkészült az ország első, nagysebességű vasútvonalának megvalósíthatósági tanulmánya. Ez a vasútvonal teremt majd új, a korábbinál lényegesen gyorsabb kapcsolatot Budapest és a V4 országok, illetve a Nyugat-európai nagysebességű hálózat között.
Hazánk bekapcsolása az európai nagysebességű vasúti hálózatba új lehetőségeket nyit az állampolgárok és a Magyarországon tevékenykedő vállalkozások számára, gyorsabb eljutást biztosítva a V4 országok és Ausztria fővárosaiba, és rajtuk keresztül Európa más pontjaira is.
Az új nagysebességű vasútvonalon Bécsbe vagy Pozsonyba kevesebb, mint kettő, Prágába három és fél óra alatt lehet majd eljutni. Ezen felül például Varsó, Berlin, Frankfurt, Milánó a repülésnél is kényelmesebben, a vonaton pihenve, dolgozva vagy kellemesen megebédelve belvárostól belvárosig fél nap alatt elérhető.
Az új vonal a vasút egészét átformálja, hiszen a nemzetközi vonatok mellett a belföldi InterCityk is használhatják majd a nagysebességű pályát, nemcsak Győr vagy Sopron felé, hanem a székesfehérvári leágazásnak köszönhetően például a balatoni utazásokban is, lekörözve ezzel az autópályákat.
A nagysebességű vasútvonal megépítése igen jelentős beruházás, azonban a várhatóan évente 20 millió nemzetközi és belföldi (távolsági, elővárosi és regionális) utas, az áruszállítás és a környezetvédelem hasznai az előzetes számítások szerint többszörösen alátámasztják a vasútvonal megvalósítását.
A konferencián Kiss-Parciu Péter, határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, Dr. Mosóczi László, közlekedéspolitikáért felelős államtitkár, valamint Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár köszöntője után szakmai előadások következtek.
Kiss-Parciu Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium regionális és határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára, az NSV munkacsoport ügyvivő elnöke elmondta: Örömmel jelenthetem be, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre benyújtott európai uniós pályázatunkat az európai biztosság jóváhagyta. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen két milliárd forint áll majd rendelkezésre ahhoz, hogy a projektnek a környezetvédelmi munkálatait tudjuk finanszírozni. Ez az első alkalom, hogy Magyarországon az Európai Unió is hozzájárul ennek a fejlesztésnek az előkészítéséhez.
Mosóczi László, Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára kiemelte: A magyar kormány 2018-ban döntött úgy, hogy egy megvalósíthatósági tanulmány kidolgozásával el kell indítani a Budapest-Varsó nagysebességű vasút előkészítését. A már tavaly elkészült Döntéselőkésíztő Tanulmányból is lehetett látni, hogy a beruházásnak van létjogosultsága, érdemes foglalkozni vele. A most megszületett munkaanyag ezt erősítette tovább, biztossá vált, hogy egyértelműen hasznos, megtérülő projektről fogunk beszélni.
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára hangsúlyozta: Ez a gyorsvasút fejlesztési koncepció lehetetlen lenne a kormányzat Budapest és agglomerációs vasútfejlesztési stratégiája nélkül. A kettő szorosan összefügg, egymásra épül. A kormányzat célja világos: azt szeretné, hogy Magyarország és benne Budapest, mint Közép-Európa legfontosabb várostérsége legyen a 21. század győztese. Ebben pedig a közlekedési infrastruktúrának kulcs szerepe van.
Dr. Homolya Róbertet, a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. elnök vezérigazgatója online bejelentkezésében azt mondta: Ha megnézzük az Európai Unió jelenlegi klímacéljait, akkor azt látjuk, hogy 2050-re 90%-al kell csökkenteni a közlekedésben az üvegház hatású gázok kibocsátását. A mostani közlekedési mix alapján az látszik, hogy ez a vasút nélkül nem fog menni. Mindez azt jelenti, hogy a vasút részesedését, ami jelenleg az európai uniós közlekedésben személyszállítás esetében 10%-a, az áruszállításban 20 %, meg kell duplázni, vagy meg kell háromszorozni. A nagysebességű vasút megépítése ehhez hozzá fog járulni. Emellett úgy látom, hogy ha Magyarország nem vesz részt ebben a pálya- és gördülő állomány fejlesztésben, akkor a versenyképességünk is csökkeni fog.
Somodi Lászlót, a BFK Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. közlekedésfejlesztési főigazgatója kiemelte: A nagysebességű hálózat fejlesztésekor Budapest megérdemli, hogy ne örökös végállomásként tekintsenek rá, hanem mint a leendő európai hálózat egy olyan pontjára, amin belül, illetve amitől délre és keletre is nagyon sok élet van. Az NSV fejlesztés a regionális közlekedésben is hasznokat hoz majd, kapacitás szabadul fel a meglévő vonalakon, valamint fontos az is, hogy az NSV pályát hagyományos távolsági vonatok is használhatják.
Nyul Zoltán, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese a konferencia zárszavában elmondta: A beruházás sikeréhez arra van szükség, hogy továbbra is olyan együttműködés valósuljon meg a parterek között, mint ami idáig eljuttatta a projektet. A beruházás jelenlegi szakaszában az engedélyezési tervfázis egyik előfeltételét adó környezetvédelmi engedélyezési eljárásra vonatkozó és a nagysebességű vasúti rendszerekre irányuló hazai szabályozásrendszer elkészítésével összefüggő közbeszerzési eljárások előkészítése van folyamatban.
A környezetvédelmi engedélyezési dokumentáció alapját képező élővilág felmérésével, és ezek alapján a természetvédelmi vizsgálatok elvégzésével összefüggő munkákkal kapcsolatos szerződés aláírásának tervezett ideje 2022 I. negyedéve. Ehhez az ajánlattételi felhívás tervezetten 2021. harmadik negyedévében kerül feladásra.
A hazai nagysebességű vasúti műszaki szabályozásrendszer létrehozásakor vizsgálni kell többek között az egyes nagysebességű vasúti rendszerek szabályozási környezetét, esetlegesen új szabályrendszerek megalkotásának lehetőségeit. A feladathoz kapcsolódó ajánlattételi felhívás tervezetten 2021. negyedik negyedévében kerül feladásra. A pozitív kormánydöntés és forrásbiztosítás esetén a szerződéskötés tervezett ideje 2022. II. negyedév.