Sebességet vált a hazai vasút

A 2-es szintű Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS L2) elsődleges rendeltetése a vasúti forgalom biztonságának garantálása a legkülönbözőbb üzemi helyzetekben. A rendszer speciális elemein keresztül kapott menetengedélyek és pályaadatok alapján figyelmeztetési, üzemi és vészfékezési sebességprofilokat számol, amelyek betartását kikényszeríti a mozdonyvezetőtől. Ellátja a vonatra és a pályára engedélyezett sebesség folyamatos felügyeletét is.

A Siemens Mobility vasútautomatizálási részlege által kiépített rendszer előnye, hogy állandó információcserét lehetővé tevő kapcsolatot teremt az állomásokon, valamint a nyílt vonalon működő és a fedélzeti berendezések között. A mozdonyvezető az utasításokat a nyílt pályán elhelyezett jelzők helyett egységesen és közvetlenül a vezetőálláson elhelyezett kijelzőn kapja meg.

A fejlesztés során a szakemberek a sínszálak közé elektronikus jeladókat telepítettek, amelyek komoly szerepet játszanak az ETCS rendszerben a vonatok pozíciójának azonosításában. Az irányítás a Martonvásár, Kelenföld és Ferencváros állomásokon létesített rádiós központokból történik. A pályán közlekedő szerelvények egy vasúti célú kommunikációs hálózaton, a GSM-R-en lépnek kapcsolatba a telepített berendezésekkel, amelyek folyamatosan ellenőrzik a biztonságos közlekedést. Kezelőfelületén keresztül a forgalmi szolgálat is beavatkozhat a vonatforgalomba.

Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta: „A megvalósult fejlesztés lehetővé teszi, hogy a szerelvények egyes szakaszokon akár 160 km/órás sebességgel haladjanak. Az utasok a jövőben a jelenleginél gyorsabban juthatnak el vonattal a fővárosból például a Balatonra is. A Budapest–Székesfehérvár vasútvonal 2010 óta több projektben újult meg, a pályakorszerűsítések és a biztosítóberendezési beruházások összes nettó költsége meghaladta a 128 milliárd forintot. A fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt hat évben megkétszereződött az utasforgalom a vonalon. Tavaly már 9,4 millióan választották a vasutat a főváros és Székesfehérvár között. Szeptembertől jelentősen bővült a menetrendi kínálat, és olcsóbbá vált a vonatozás Fehérvár, Veszprém, Szombathely, Keszthely, Nagykanizsa és Zalaegerszeg felé is. A most befejezett fejlesztéssel még versenyképesebbé válhat a vasút a Dunántúlon.”

Dr. Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója hozzátette, hogy a jövő közösségi közlekedésének nem elég zöldebbnek, kényelmesebbnek, fenntarthatóbbnak lenni, a biztonság kiemelten fontos. A már elindított és a jövőben zajló beruházások legfőbb célja, hogy a közösségi közlekedés gerincét adó vasút versenyképességét növeljék a közúttal szemben, emelve a biztonsági szintet is. A fejlesztéseknek köszönhetően 2022-re 560 kilométer hosszú vasútvonal lesz alkalmas arra a biztosítóberendezésekkel együtt, hogy 160 km/órás sebességgel közlekedjenek a vonatok. Ehhez modernebb, gyorsabb, környezetbarátabb járművekre is szükség van, éppen ezért folyamatban van 40 emeletes KISS, 50 hibrid motorvonat, 115 mozdony beszerzése és saját 200 km/h-ás sebességre is alkalmas IC+ kocsik gyártása. A MÁV-START 64 Flirt motorvonata már fel van szerelve és további 59 Flirt motorvonatát szereli fel ETCS fedélzeti berendezéssel, hogy azokkal is kihasználják az emelt sebességű pálya előnyeit.

„A Siemens több mint 130 éve elkötelezett a magyarországi közlekedésfejlesztés mellett. A vállalat már a Millenniumi Földalatti vasútvonal megvalósításában is részt vett, és azóta vonatok, villamosok szállításával, biztosítóberendezési és villamosítási munkákkal járult hozzá a hazai kötöttpályás közlekedés fejlődéséhez. Büszkék vagyunk rá, hogy a modern Magyarország megteremtését elősegítő ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszert is mi helyezhettük először üzembe az országban.” – hangsúlyozta Dr. Ludvig László, a Siemens Mobility Kft. ügyvezető igazgatója, aki kiemelte azt is, hogy a mostani beruházás részeként a Siemens teszt- és oktatóberendezést is telepített a MÁV Technológiai rendszerüzemeltetési igazgatóság (TRI) laboratóriumába. Itt a MÁV vizsgálószemélyzete laborkörülmények között modellezheti és elemezheti az ETCS berendezés működését, a vonatok mozgását, végezhet oktatási tevékenységet is.

Kikina Artúr, a NIF Zrt. vasútfejlesztési igazgatója kiemelte, hogy a beruházás egy több projektből álló országos fejlesztési folyamat első lépése, melynek részeként az elkövetkező években az ETCS2 rendszerek kiépülnek Budapesttől Debrecenig, illetve Békéscsabáig. A projektekkel elérhetjük, hogy a nemzetközi vasúti folyosók magyarországi szakaszainak műszaki színvonala megfeleljen az uniós előírásoknak. Az ETCS-berendezések ebben a folyamatban biztosítják a már korábban megvalósult infrastruktúrális elemekhez azt az utasforgalom számára szinte láthatatlan, mégis várhatóan nagyobb jelentőséggel bíró fejlesztést, amely a magasabb sebességgel történő közlekedés lehetőségét megteremti amellett, hogy fokozza a biztonságot.

Az ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszerrel felszerelt szakaszon jelenleg a végleges használatbavétel előtti forgalomszabályzó próbaüzem zajlik. A próbaüzembe bevont személy- és áruszállító vonatoknak legalább 30 ezer kilométert kell futniuk.

A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában, európai uniós és hazai forrásból valósul meg. A kivitelezést a Siemens Mobility végzi nettó 6,5 milliárd forint értékben.

A projektről szóló filmet a Siemens Mobility Kft. készítette.