Északi Duna-híd építése uniós forrás felhasználásával valósult meg

A szakasz 3,9 km hosszúságú, meghatározó része az M0, Északi Duna-híd. A Megyeri híd, a maga 1 862 méterével hazánk leghosszabb folyami hídja, amely öt, egymáshoz kapcsolódó hídszerkezetből áll, áthidalva a Duna mindkét ágát és a Szentendrei-sziget déli részét.

Az útszakasz 2×2 forgalmi sávos leállósávval, a híd teljes hosszban 2×3 sáv átvezetésére alkalmas keresztmetszettel épült. A híd északi oldalán mozgássérültek közlekedésére is alkalmas kerékpárút, a déli oldalon gyalogjárda épült. A Duna jobb partján az M0 nyomvonala a Duna hidat követően beköt a 11. sz. út körforgalmú csomópontjába. Az útcsatlakozás miatt mintegy 1 300 m hosszban át kellett építeni a 11. sz. utat. A Duna bal parti munkaterületén épült a Váci úti csomópont, amelyen keresztül Újpest irányából lehet felhajtani az M0 körgyűrűre. Ehhez a 2/A jelű út jelentős átépítésére volt szükség.

A beruházás előkészítése, illetve a kivitelezés folyamán is kiemelt figyelmet fordítottunk a környezetvédelemre. A híd nyomvonala áthalad a Budapest ellátását szolgáló ivóvíz bázison. A vízbázis védelmét szolgálja a szigeten öt védőműtárgy megépítése, melyek feladata az öt, egyenként 1 800-as átmérőjű, közel 110 éves ivóvízcsatorna védelme. A Szentendrei szigetre a kész hídról nem lehet lehajtani, kerékpárral és gyalogosan sem lehet megközelíteni, a főváros vízbázisának és a sziget élővilágának védelme érdekében. A madarak védelmére a Szentendrei-sziget feletti szakaszon a híd mindkét oldalán madárvédő fal épült. A csapadékvíz elvezetése a hídról tározó medencéken keresztül történik, tisztítás után kerül az élő vízfolyásba, a Dunába, illetve az érintett patakokba.

A szakasz üzemeltetési feladatait a Dunakeszi Autópálya Mérnökség látja el. A kivitelezés nettó költsége 49,5 milliárd forint volt, ami 85% uniós és 15% hazai forrás felhasználásával valósult meg, a Közlekedési Operatív Program keretében.