Új menetrend, új híd – az éves menetrendváltásra újabb átépített hídszerkezettel bővült a Déli összekötő vasúti Duna-híd
A Déli összekötő vasúti Duna-híd második új hídszerkezetét az éves mentrendváltás időpontjával összehangolva, szombaton vehették birtokba a vasúton közlekedők. Ennek érdekében a hétfő éjszakai sikeres statikus próbaterhelést követően szombaton délelőtt végrehajtották a dinamikus próbaterhelést is. Így a szombat éjszakai menetrendváltást követően már két új hídon közlekedhetnek a szerelvények.
Az első új hídon tavasszal végrehajtott próbaterheléssel megegyező módon a dinamikus mérések során két összekapcsolt és párban hajtott M62 mozdony különböző sebességgel haladt végig a hídon, 5, 20, 40, 60 és 80 km/h-val. A folyamat egyik látványos része volt, amikor a jármű a híd közepéig elérhető maximális sebességnél hirtelen fékezett, majd teljes sebességgel indult újra. A BME Hidak és Szerkezetek Tanszékének szakemberei mérték a hídszerkezet különböző részein bekövetkező alakváltozásokat.
A héten végrehajtott próbaterhelések sikeresen zárultak, így vasárnap már az új menetrend szerint közlekedhetnek a vonatok az új hídon.
Mindeközben megkezdődött az második régi hídszerkezet bontása, hogy annak helyére is új szerkezet épülhessen. melynek gyártási-szerelési folyamata már előrehaladott állapotban van.
A Déli összekötő vasúti Duna-híd fejlesztése az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság beruházásában valósul meg. A kivitelezést a Duna Aszfalt Út- és Mélyépítő Korlátolt Felelősségű Társaság végzi nettó 35 921 393 827 Ft értékben. A Déli összekötő vasúti Duna-hidat a Déli Körvasút fejlesztésének részeként korszerűsítik.
A Déli Körvasút – a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. együttműködésében megvalósuló – fejlesztésének célja, hogy több elővárosi vonat közlekedjen az agglomeráció és Budapest között, a vasút pedig az új megállók és kapcsolatok révén versenyképessé válhasson, és nagyobb szerephez jusson Budapest közlekedésében. Ilyen nagyságú és jelentőségű vasútfejlesztés Budapest belső területén több mint 100 éve nem történt. Hosszú évtizedek óta ez az első olyan vasúti beruházás, amely Budapesten belül új megállókkal és sűrűbb vonatkövetéssel az ingázók mellett a városban közlekedők hasznát is szolgálja. A fejlesztés eredményeként a szakaszon az elővárosi vonatok 8-10 percenként járhatnak majd, összekötve az érdi, a budaörsi és a környező budai agglomerációt, Kelenföldet, az újbudai egyetemvárost, a Soroksári út térségét és a Népligetet Kőbánya-Kispesttel, a reptérrel és a pesti agglomerációval. A projekt révén Budapest jelentős közúti forgalomtól és ennek révén légszennyezéstől mentesülhet.