„Budapest vasúti átjárhatósága: új vasúti összekötő alagút létesítésének, a fejpályaudvarok és budapesti vonalszakaszok fejlesztésének, Budapest vasúti átjárhatóságának és a vasútüzem működési körülményei fejlesztésének előkészítése” projekt

A vasút hatalmas potenciált rejt magában Budapest számára. Fejlesztése új lendületet adhat a fővárosnak és térségének: jobb közlekedést a növekvő népességű agglomeráció és a külvárosok számára, a várostérség környezeti szempontból fenntarthatóbb működését és a rozsdaövezetek felszabadításával új területeket Budapest belső részeinek megújítására, zöldfelületek és lakások építésére. A fejlődést azonban ma egyszerre akadályozza a bevezető szakaszok leromlott állapota és kapacitáshiánya, valamint a fejpályaudvarok zsákutcája és túlterheltsége.

Ahhoz, hogy több vonat tudjon az elővárosokból Budapestre közlekedni, a belső budapesti szakaszok kapacitásának bővítése szükséges – ez a fejpályaudvarok bővítésével vagy a Budapesten áthaladó vasúti összeköttetések fejlesztésével érhető el. Jelen projekt a Duna alatti vasúti alagút Kelenföldet a Nyugati pályaudvarral összekötő új vonalszakasz lehetséges nyomvonalának, költségeinek és hasznainak vizsgálatára szolgáló megvalósíthatósági tanulmány elkészítését célozza.

Kiutat a fejpályaudvarok összekötése és átmenő rendszerű pályaudvarrá alakítása jelent. Ezt Európa és a világ számos nagyvárosában Londontól Bécsig, Lipcsétől Moszkváig felismerték: az új felszíni vagy felszínalatti vonalszakaszok lehetővé teszik, hogy a vonatok a városközpontot átszelve átszállásmentes kapcsolatot biztosítsanak a várostérség lakóinak. A vasút üzemeltetése is hatékonyabbá válik, területigénye csökken, a belvárosi területekbe ékelődő rozsdaövezetek felszámolhatók.
Az elmúlt évtizedben a budapesti elővárosi vasúti közlekedés járműparkja megújult, az új motorvonatok mellé új emeletes motorvonatok is érkeznek, számos vonalszakasz megújult, és jelenleg is két elővárosi vasútvonalon zajlik felújítás. A budapesti belső szakaszok átfogó, strukturális megújítása azonban lassan egy évszázados adósság. A Kormány már 2018-ban döntött arról, hogy a fővárosi vasúti rendszert új alapokra kell helyezni, és már ebben a döntésben is megjelent a föld alatti összekötés lehetősége Kelenföld állomás és a Nyugati pályaudvar között. Ahhoz azonban, hogy egy ilyen, a város jövőjét akár egy évszázadra meghatározó fejlesztésről felelős döntést lehessen hozni, szükséges a műszaki, pénzügyi és környezeti alternatívák részletes elemzése.

A városfejlesztési szempontok különös hangsúllyal jelennek meg az elkészítendő tanulmányban, hiszen a Déli pályaudvar, a Nyugati pályaudvar környéki alulhasznosított vasúti területek, valamint a Rákosrendező és más kisebb rozsdaövezetek a főváros fejlesztésének aranytartalékát jelentik, amelyek felszabadítására éppen a korszerű vasút kisebb területigénye nyújt lehetőséget. Városrésznyi területek válhatnak alkalmassá közparkok, a rozsdaövezeti lakóterületi fejlesztések megvalósítására és akár közintézmények elhelyezésére. A vasút egyben ezeket a fejlesztési területeket is kiszolgálhatja új megállókkal és új átszállópontokkal, tovább növelve gerinchálózati jelentőségét. A tanulmány nemcsak építészeti-urbanisztikai víziót vázol fel ezekre a térségekre, társadalmi, gazdasági és ökológiai elemzésekkel összesíti e beruházások hatásait is. A tervezés egyik fókuszában a fejpályaudvarból átmenő rendszerűvé alakítandó Nyugati pályaudvar áll, amelyre részletesen kidolgozott tanulmánytervek készülnek, melyek a vasúti területek mellett egységben kezelik a Nyugati teret, a lehetséges ingatlan- és zöldterületi fejlesztéseket, valamint a térség városi közlekedési infrastruktúráját is.

Az alagút megvalósítása összetettsége és költségigénye miatt nem azonnali cél, azonban az egymásra épülő, koherens logikájú beavatkozások sorozatával már rövidebb időtávon is elérhető, hogy a vasút új szolgáltatási minőséget képviseljen Budapesten. Annak megalapozott alátámasztása és igazolása, hogy az alagút életképes elképzelés-e, nem kizárólag ezen beruházási elem miatt szükséges: világos jövőkép nélkül felelősen a Nyugati pályaudvar vágányhálózatának vagy a Déli pályaudvar környezetének rendezése sem kezdődhet meg.
Célunk az, hogy az elővárosok és a külső kerületek lakói sűrűbb és gyorsabb vasutat kapjanak, amellyel a város számos pontját közvetlenül elérve utazhatnak. Így jelentősen növekedhet a vasutat választók száma, csökken a közút terhelése az elővárosokban és a külső kerületekben, a környezet- és klímavédelmi szempontból előnyösebb kötöttpályás közlekedés összességében vonzóbbá válik. A tanulmány egyben e célok elérésének ütemezett programját is bemutatja majd.

A projekt fizikai befejezésének tervezett napja: 2022.06.30.

A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap és Magyarország költségvetésének társfinanszírozásával, a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.

A projekthez nyújtott összes támogatás 2 Mrd Ft, a támogatás mértéke: 100%, vissza nem térítendő támogatás.

A kedvezményezettek neve és elérhetősége:

BFK Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság

1027 Budapest, Horvát u. 14-26

Telefon: +36 (1) 445 4501

http://kiemeltkormanyzatiberuhazasokkozpontja.hu/

NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság

1134 Budapest, Váci út 45.

Telefon: +36 (1) 436 8100

E-mail: info@nif.hu

Web: www.nif.hu

Támogató szervezet neve és elérhetősége: