ELKÉSZÜLT AZ M15 AUTÓPÁLYA RAJKA-ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI SZAKASZA

Az M15 autópálya 2×2 sávosra bővített főpályáját és két csomópontját, az akadálymentesített Rajkai határátkelővel együtt tavaly decemberben vehették birtokba a közlekedők. Azóta a vállalkozó a végső munkálatokat végezte az autópálya koronaélén kívüli részein.

A határellenőrző épületek elbontása már 2019-ben megtörtént, de a terület rendezése, az elbontott aszfaltfelületek humuszolása, füvesítése, a járdák és összekötő utak burkolatainak kiigazítása idénre maradt. A határátkelő melletti kamionparkolóban elkészültek a burkolat és a vízelvezető rendszer javítási munkái.

A kivitelező felszámolta a márialigeti távlati pihenőben kialakított ideiglenes anyagdepót, elvégezte a tereprendezést, véglegesítette a védőkerítéseket.

A befejező munkák részét képezte továbbá a szegélyek építése, az ideiglenes útcsatlakozások megszüntetése, a padkák rendezése, az ideiglenes vízelvezetőrendszerelemek felszámolása, és az árokburkolások befejezése.

Megtörtént az üzemi hírközlő rendszer és az új portálok beüzemelése is.

A beruházás során az M15 autóút, M1 elválási csomópont és az országhatár közötti 14,5 km hosszúságú szakasz 2×2 sávos autópályává fejlesztése történt meg. Ehhez szükség volt a meglévő bal pálya felújítására és a hiányzó jobb pálya megépítésére. Az út 26,6 méter koronaszélességgel, burkolt leálló sávokkal és fizikai elválasztással készült el. A tervezési sebesség 130 km/h.

A projekt során a jobb pályán hét új felüljáró létesült, a teljes szakaszon 19  műtárgyat újítottak fel. A Hegyeshalomnál és a Rajkánál lévő különszintű csomópontok átépültek.

Nagy István, agrárminiszter, Győr-Moson-Sopron megye 5. sz. vk. országgyűlési képviselője elmondta, „Köszönni és gratulálni érkeztem erre a záró sajtótájékoztatóra. Köszönöm a munkát, amit abba belefektettek, hogy az M15 autópálya megépülhetett, és gratulálok, hogy mindezt gyorsan és remek minőségben végezték el. Olyan térségben élünk, ahol a kelet- nyugati és az észak-déli autópályák összekapcsolódnak, így a magyar gazdaság élénkítése szempontjából fontos, hogy pontot tudtunk tenni ennek a beruházásnak a végére. M15-ös autópálya segíti, és hosszú távon kihatással van a visegrádi országok kapcsolatára. Korábban nehézséget okozott, hogy nem volt rendes közúti összeköttetés, december óta azonban autópályán lehet eljutni Budapestről Pozsonyba és Prágába.”

Tóth Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára kiemelte: „Míg 2010-ben három országhatár volt elérhető négysávos úton, jelenleg már kétszer annyi: az elmúlt években kiépült az első gyorsforgalmi kapcsolat Románia, Erdély felé (M43). Tavaly decemberben az M15 mellett átadták a szintén négysávosra bővített M70-et is. A nyáron elkészül az M4 autópálya Berettyóújfalu utáni szakasza, ezzel már a második gyorsforgalmi út éri el a román határt. A magyar-szlovák közlekedési kapcsolatok folyamatosan bővülnek, őszig befejeződik az új komáromi híd kivitelezése, az M30 épülő szakaszának átadása után pedig Budapesttől Miskolcon át Kassáig végig sztrádán autózhatunk majd.”

Kiss Vince Rajka polgármestere hangsúlyozta, „Nagyon örülök neki, hogy 2×2 sávra bővítés következtében az út biztonságosabbá vált, és az elmúlt fél évben nem történt baleset. Szeretném kiemelni, hogy a beruházást végző szakemberek figyelembe vették a települések kéréseit, és a gazdaságfejlesztési lehetőségeket biztosítva kötötték be azokat az autópályába.”

Vizi Norbert, a NIF Zrt. projektiroda vezetője elmondta: „Igaz, hogy ezt a beruházást most befejeztük, de a NIF Zrt. a térségben több projekten is dolgozik.  A Rajka-Németjárfalu közötti összekötő útnál a forgalomba helyezési eljárás van folyamatban, Várbalog-Albertkázmérpuszta közötti határmenti kapcsolat fejlesztésén július végéig dolgozik a kivitelező, az M85 gyorsforgalmi út építésének következő fázisában pedig decemberben elérünk Sopronig.”

A kivitelezési munkálatokat az S+S M15 Konzorcium (Strabag Építő Kft., Strabag AG) végezte nettó 19,5 milliárd forint értékben. A beruházás uniós és hazai forrás felhasználásával, a CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) támogatásával,  az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósult meg.