Véget ért a vágányzár az Ebes – Debrecen közötti szakaszon
A 100-as sz. vasútvonal fejlesztése az ütemtervnek megfelelően halad. Újra mindkét vágányon, 120 km/h sebeséggel közlekednek a vonatok Ebes és Debrecen között. A Püspökladány – Ebes szakaszon is zavartalan a nappali közlekedés, vágányzárral járó munkálatokra csak esetenként éjszaka kell számítani.
Az Ebes – Debrecen közötti jobb vágányon október óta sebességkorlátozás nélkül járnak a vonatok, a december eleji ideiglenes forgalomba helyezést és sikeres próbaüzemet követően pedig már a bal vágányon is 120 km/h a megengedett pályasebesség. A szakaszon jelenleg az épülő felüljáró pilléreinek építése, a cölöpösszefogó gerenda vasszerelése, zsaluzása, betonozása zajlik.
A vasúttal párhuzamos Szennyvíztelepi összekötő utat és az átjárót november óta használhatják az autósok.
November végén megtörtént a Püspökladány – Ebes szakasz utolsó, még át nem épített nyíltvonali, Kaba – Hajdúszoboszló szakaszának, valamint december elején Ebes állomás átépített vágányhálózatának ideiglenes forgalomba helyezése is. A kabai felüljáró és a csatlakozó utak építése a tervezett ütemnek megfelelően halad, várhatóan 2019. májusban már a lakosság is használhatja. A vasúthoz köthető munkálatokat vágányzárak mellett végzik, de a vonatközlekedés a nappali órákban folyamatos, buszos pótlásra csak esetenként éjszaka lehet számítani.
A téli hónapokban sem tervezik a munkálatok leállítását, amennyiben az időjárás engedi, az összes munkaterületen dolgoznak majd a következő hónapokban is.
Az Ebes – Debrecen szakasz felújítása idén ősszel kezdődött meg és várhatóan 2019 őszére fejeződik be. Püspökladány – Ebes között 2017 nyarán indult a kivitelezés és tervezetten 2020. ősszel elkészül ez a fejlesztési ütem is. A beruházás eredményeképpen csökken az utazási idő, emelkedik a vasúti szolgáltatás színvonala, korszerű vasúti létesítmények szolgálják ki az utazóközönséget, a kapcsolódó közúti fejlesztéseknek köszönhetően gördülékenyebb lesz a környék közlekedése is.
A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában uniós és hazai forrás felhasználásával valósul meg.