Nyáron is épülhet a Debrecen elkerülő
A korábbi március – szeptember közötti építési tilalmat megtámadta másodfokon a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A március közepén született pozitív döntésnek leginkább Debrecen lakói örülhetnek.
A Debrecent elkerülő út I. üteme 2006-ban készült el a 4., 33. és 35. számú főutak között. Ezzel azonban nem valósult meg teljes egészében a várost elkerülő út, hiszen a tranzitforgalom továbbra is a 4. számú főút debreceni átkelési szakaszán bonyolódik le. Az út kapacitása azonban véges, a környezetterhelés minden határértéket meghalad.
A debreceni elkerülő II. ütemében a 35. és a 4. számú főút közötti szakaszt építik meg. A munka 2009 őszén kezdődött, azonban jogi problémák érdemben lassították a munkát. 2001-ben a környezetvédelmi hatóság környezetvédelmi engedélyt adott ki a jelenleg épülő nyomvonalra. Ebben a környezetvédelmi engedélyben írták elő többek között, hogy építési munkák csak szeptember 1. és március 15. között vegetációs időszakban végezhetők, azaz a tavaszi és nyári építési főszezonban nem dolgozhatott a kivitelező, nem épült az út.
Ezt ellensúlyozva az őszi és kora tavaszi hetekben, ha az időjárás is kegyes volt, hétvégén is dolgozott a kivitelező. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. építési engedély módosítási kérelmet nyújtott be a környezetvédelmi engedély kérdéses passzusának feloldására vonatkozóan. Első fokon helyt is adtak a beadványnak, azonban ezt a Bocskaikert Zöld Egyesület megfellebbezte, így másodfokra jutott az ügy. A másodfokú hatóság 2012. március közepén helybenhagyta az első fok döntését, azaz épülhet tavasszal és nyáron is az elkerülő szakasz. A döntés jogerős és végrehajtható, az ellen fellebbezésnek helye nincs.
„Az elkerülő megépítésével Debrecen belvárosa felszabadul az átmenő forgalom alól, jelentősen javul a városban élők életminősége. A helyben lakók és az átutazók gyorsabban, biztonságosabban közlekedhetnek a 4. számú főúton. A döntés hatására terveink szerint jövő hét hétfőn felvonul a kivitelező és még 2012-ben befejezzük a munkát a szakaszon – mondta Loppert Dániel, a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kommunikációs vezetője.
A projekt az Új Széchenyi Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával valósul meg.