Folytatódik a Záhony térségében zajló vasúti fejlesztés

Megkezdődik a záhonyi széles nyomtávú vasúti alaphálózat korszerűsítésének második üteme. A beruházás keretében az állomásokon és rendező pályaudvarokon végeznek felújítási munkálatokat. A beruházás finanszírozása nagyrészt európai uniós forrásokból történt – tájékoztatott a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

Április végén megkezdődnek Záhony térségében a vasúti infrastruktúra fejlesztésének második üteméhez tartozó munkálatok. A pályaépítés második ütemében a vágányokat és a bennük fekvő kitérőket és átszeléseket korszerűsítik az állomásokon és rendező pályaudvarokon, valamint azokat az egyéb szerkezeteket, amelyek széles mivoltukból adódóan előzetes tervezést és gyártásfejlesztést igényelnek.

A beruházás első üteme 2010 novemberében zárult le, a korszerűsítés során átépítették a nyílt vonali és állomási átmenő vágányokat: Záhony–Tuzsér között 5 kilométer, Tuzsér–Eperjeske között 1,9 kilométer, Záhony–Eperjeske között 1,1 kilométer, Eperjeske–Tornyospálca között 9 kilométer hosszon. Ugyancsak a korszerűsítés első ütemében végezték el azoknak a felépítményi szerkezeteknek a cseréjét, amelyek nem igényeltek speciális tervezést és gyártásfejlesztést. A beruházással megszüntették a lassújeleket és a lezárt vágányszakaszokat, biztosították a 24,5 tonna tengelyterhelést, ezzel csökkentek az üzemeltetési költségek, növekedett a forgalmi kapacitás.

„Magyar területen 150 kilométernyi széles nyomtávú vágány található a záhonyi térségben – tájékoztatott Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kommunikációs vezetője. – A korszerűsítés jelentősen javítja az árutovábbítás zökkenőmentességét és hozzájárul a munkahelyek megtartásához.”– hívta fel a figyelmet a szakember.

A beruházó NIF Zrt. szabályszerű közbeszerzési pályázaton választotta ki a kivitelező EUROKAPU-2011 Konzorciumot (a konzorcium tagjai a Swietelsky Vasúttechnika Kft., a Szentesi Vasútépítő Kft., a Közgép Zrt.). A teljes felújítási projekt a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) részeként valósul meg a Kohéziós Alap társfinanszírozásával.
A két ütem támogatási összege összesen bruttó 25 milliárd forint, ebből 15 százalék az operatív programon belüli hazai forrás, 85 százalék pedig uniós támogatás.