ÖSSZEÉRT A MÓRA FERENC HÍD

Mérföldkövéhez érkezett az M43 autópálya Móra Ferenc hídjának építése: október első hétvégéjén beemelték a híd utolsó elemét is, így a hazánkban egyedi építési megoldás szaknyelven „összezárt” a Tisza felett.

Fontos állomásához érkezett az M43 autópálya Tisza-hídjának építése: október első hétvégéjén elkészült a mederhíd „zárózöme”, vagyis több darabban helyére emelték a híd Tisza feletti utolsó elemét is.
A kivitelezők számára azonban a „zárás” után sem ér véget a munka: következő lépéséként elkészítik, majd szigetelik a szegélyeket, ezután sor kerül a pályalemez aszfaltozására, illetve a korlátok felszerelésére. Végül kiépítik a híd díszkivilágítását, így az autósok teljes pompájában vehetik azt birtokba.

Az ez év júniusában hivatalosan is Móra Ferencről elnevezett híd esetében alkalmazott technológia – nem csupán hazánkban, de egész Európában egyedülálló az ún. extradosed trapézlemezes szerkezet – bizonyult a legideálisabb megoldásnak arra, hogy az autópálya részeként biztosítsa a 43-as út által érintett települések tehermentesítését.

Az M43 Tisza-hídja mintegy 660 méter hosszú, szélessége mintegy 30 méter. A híd összfelülete 19 500 m2. A híd elkészítéséhez 11 311 m3 betont és 3 455 t acélt használnak fel.

A Móra Ferenc híd esetében alkalmazott technológiáról

A 2010 júniusában hivatalosan is Móra Ferenc híd névre keresztelt szerkezet ún. „extradosed”, vagyis függesztett-feszített híd, mely átmenetet képez a gerendahíd és a ferdekábeles híd technológiája között. Ez egy látszólag egyszerű gerenda-híd, melyet több innovációs ötlettel tettek korszerűvé, egyedivé. Ezek közül a legfontosabb, hogy a szerkezet vonalából kiemelték a feszítő kábeleket – ez esetben két 22 méteres pilon segítségével – melyek így hatékonyan segítik a karcsú híd teherbírását. További újítás a híd keresztmetszete. Az alsó és felső vasbeton lemezek között a terhelést trapéz gerinclemezek viselik. Ezzel a megoldással a szerkezet önsúlya jelentősen csökkent, miközben a hasznos teherbírás nem változott.  A fentiek kedvezően befolyásolták a híd esztétikai megjelenését, amit tovább fokoz az éjszakai díszvilágítás.

Németországban alkalmaztak már hasonló szerkezetet, de ilyen típusú – szerényebb méretekkel – extradosed szerkezetű, trapéz-övlemezes megoldást eddig csak Japánban építettek.

Érdekességek

A Tisza medrébe ezen a keresztezési helyen (inflexió révén) nem volt célszerű pillért építeni, mivel a mederben elhelyezett pillér folyamatos kimosódásoknak lenne kitéve, ami számos üzemeltetés- fenntartási hibákat és feladatokat jelentene. Ennek következtében a híd tervezése során olyan technológiát kellett keresni, mely lehetővé teszi a mederpillér nélküli alátámasztást. Erre a hagyományos gerenda hidak nem alkalmasak.

Számításba kellett venni továbbá azt is, hogy a híd összes vasbeton cölöpje – melyek teljes hossza 8,5 km – a nagy súlyú szerkezet alatt túl mélyre süllyedne a laza szerkezetű altalajba (a parti pillérek alatt 52-52 db, egyenként 41 méter hosszú és 1,2 m átmérőjű cölöp van, melyek a jelenlegi megoldással is 6-8 métert süllyednek.). Az extradosed technológia alkalmazásának köszönhetősen kevesebb kábelre van szükség, mint a ferdekábeles testvéreknek. Ennek következtében csökkent a híd magassága és összsúlya is.

Képek