Csongrádot is elkerüli a tranzitforgalom
Hamarosan Csongrád lakói is megszabadulnak az átmenő forgalomtól, lezárult ugyanis a települést elkerülő négy és fél kilométeres út építése. A hatósági engedélyek megszerzése után várhatóan decembertől indulhat meg a forgalom az új úton. A fejlesztést az Európai Unió társfinanszírozása tette lehetővé.
Befejeződött a Csongrád városát délről elkerülő út kivitelezése, új nyomvonalon, a 451. számú főút részeként. Az elkerülő út 4,5 km hosszú, két forgalmi sávos másodrendű főút, legfeljebb óránként 90 kilométeres sebességgel lehet haladni rajta. Az út műszaki átadása lezárult, a Nemzeti Közlekedési Hatóság napokon belül elvégzi a helyszíni szemlét, aminek nyomán várhatóan december elejéig kiadják a forgalomba helyezési engedélyt. Az utat a tervek szerint idén decembertől használhatják a közlekedők.
A beruházás során négy körforgalmú csomópontot és hét földútcsatlakozást alakítottak ki. Az elkerülő út fény- és félsorompóval ellátott vasúti átjáróval szintben keresztezi a Kiskunfélegyháza–Szentes vasútvonalat. Az út 15 fokos szögben keresztezi a Felső-főcsatornát, ezért a főcsatornán 195 méter hosszon mederkorrekciót kellett végezni. Emellett a fejlesztés során – jellemzően a csomópontok környezetében – ivóvíz-, szennyvíz-, gáz- távközlési és elektromos vezetékeket kellett kiváltani, illetve védelembe helyezni.
Lakossági és önkormányzati kérésre – tekintettel arra, hogy zömében mezőgazdasági művelés alatt álló területeken halad keresztül –, az elkerülő utat teljes hosszon igénybe vehetik a mezőgazdasági járművek is.
A beruházó Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt. nyílt közbeszerzési eljárás keretében választotta ki a kivitelező Csongrád 2009 Konzorciumot, amelyet a Colas Út Zrt. vezet. A beruházás befejezését nem veszélyezteti, hogy a konzorcium egyik tagjával, a SZEVIÉP Szerkezet- és Vízépítő Zrt.-vel szemben felszámolási eljárás folyik.
A projektre a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) keretén belül csaknem bruttó 2,9 milliárd forint áll rendelkezésre, aminek 15 százaléka hazai forrás, 85 százalékát pedig az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) fedezi.